ápr 21, 2015

Kacérkodnak a sertéstartás gondolatával

Megéri-e elkezdeni a sertéstartást? – fordult lapunkhoz az elmúlt hetekben több olvasónk is. A szakértők szerint összetett kérdésről van szó, és az esetleges sikert több tényező is befolyásolja.Az elmúlt időszakban több megkeresés is érkezett lapunkhoz olvasóintól azzal a felvetéssel, miszerint  kacérkodnak a gondolattal, hogy sertéstartásba-, illetve tenyésztésbe fogjanak. Persze ők maguk is elárulták, hogy van bennük némi bizonytalanság, de úgy látják, esetleg lehet perspektíva az ágazatban. Az egyébként külön érdekesség, hogy a Békés Megyei Hírlaphoz fordulók között akadt, aki korábban már foglalkozott állattartással, más pedig teljesen új „beszállóként”, de agráripari tudással tenné próbára magát. Hogy nem ördögtől való kérdésről van szó, azt egyértelműen mutatja, hogy számos internetes forrás is foglalkozik a témával.

„Akkor, ha van saját terményed vagy legalábbis tudsz olcsón venni… Egy kiló élő hús mintegy 3,5-4 kg takarmányból jön ki (a takarmány minőségétől, összetételétől függően), a mai árakkal számolva egy 150 kilós disznó felneveléséhez több tízezer forintba kerül a takarmány. Közben persze lehet a disznó beteg is, ronthatsz el dolgokat, mivel kezdő és tapasztalatlan vagy, foghatsz ki rossz takarmány-értékesítő malacot, aki az úristennek sem akar nőni. De ha a malac jó is, számold azt is bele, hogy kb. 6 hónapig kötve vagy, mert a disznónak napi kétszer enni kell. Árban nem jössz ki olyan olcsón. Maximum annyi előnye van, hogy egy kicsivel jobb minőségű húst állítasz elő, mint a bolti” — írták egy internetes portálon, és a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek is nagyjából ezt erősítették meg.

– Az egyik kulcskérdés valóban a saját termény – ecsetelte egyikük. – Anélkül nem biztos, hogy gazdaságos az állattartás. Sajnos nem úgy van már, mint egykoron, hogy kisétáltunk a közeli darálóból a gazdaságos áron beszerezhető táppal. Az is kérdés, hogy mennyi sertést tartana valaki, illetve, hogy miként értékesítené. Disznóvágási szezonban kifejezetten sokan vesznek háztól vágni való, vagy leölt, de fel nem dolgozott disznót, illetve féldisznót. Ha jó minőségű a húsa, akár ügyfélkör is kialakulhat. Nem egy helyen arra is van példa, hogy valaki levág egy disznót, és annak húsát értékesíti – ez egyébként néhány szempontból határeset, valamint felmerül, hogy csak ebből megélhet-e valaki. A leadás kérdése háztáji gazdálkodáskor nem egyértelmű.

– Mindenféleképpen érdemes sertéstartásba fogni. Békés megyében is számos jó példa akad kiválóan prosperáló sertéstelepek működésére – fogalmazott a téma egy másik

szakértője, aki ebben látja az ágazat jövőjét.

– Gyakorlatilag egy Békés megyei vágóhíd létrejöttének is ez lehet a

záloga, ahol elsősorban kis súlyú, 90-110 kiló között sertések vágása valósulhatna meg. (Mint ismert, Gyulán a hosszú távú tervek között szerepel egy vágóhíd esetleges elindítása.) A korszerű telepek számára egyébként jelenleg sem okoz gondot a leadás.

 A szakember nem titkolta, a háztáji sertéstartás számos kérdést felvet.

– A hús minősége kétségtelenül jobb lehet, ugyanakkor az ára is drágább. Éppen ezért itt akkor lehet eredményt elérni, ha a megfelelő piacokat sikerül megtalálni. Ugyanis a jelenlegi feldolgozás során, ha a termékpálya legelején már többe kerül az alapanyag, annak érvényesülését nem lehet elkerülni a bolti ármeghatározás során sem.

A Földművelésügyi Minisztériumot is kerestük a témában, de a kérdés komplexitása okán jövő hétre ígértek választ.

 

forrás:
http://www.beol.hu/
2015. április 11. 09:09 Papp Gábor

 

Comments are closed.