ápr 21, 2015

Kacérkodnak a sertéstartás gondolatával

Megéri-e elkezdeni a sertéstartást? – fordult lapunkhoz az elmúlt hetekben több olvasónk is. A szakértők szerint összetett kérdésről van szó, és az esetleges sikert több tényező is befolyásolja.Az elmúlt időszakban több megkeresés is érkezett lapunkhoz olvasóintól azzal a felvetéssel, miszerint  kacérkodnak a gondolattal, hogy sertéstartásba-, illetve tenyésztésbe fogjanak. Persze ők maguk is elárulták, hogy van bennük némi bizonytalanság, de úgy látják, esetleg lehet perspektíva az ágazatban. Az egyébként külön érdekesség, hogy a Békés Megyei Hírlaphoz fordulók között akadt, aki korábban már foglalkozott állattartással, más pedig teljesen új „beszállóként”, de agráripari tudással tenné próbára magát. Hogy nem ördögtől való kérdésről van szó, azt egyértelműen mutatja, hogy számos internetes forrás is foglalkozik a témával.

„Akkor, ha van saját terményed vagy legalábbis tudsz olcsón venni… Egy kiló élő hús mintegy 3,5-4 kg takarmányból jön ki (a takarmány minőségétől, összetételétől függően), a mai árakkal számolva egy 150 kilós disznó felneveléséhez több tízezer forintba kerül a takarmány. Közben persze lehet a disznó beteg is, ronthatsz el dolgokat, mivel kezdő és tapasztalatlan vagy, foghatsz ki rossz takarmány-értékesítő malacot, aki az úristennek sem akar nőni. De ha a malac jó is, számold azt is bele, hogy kb. 6 hónapig kötve vagy, mert a disznónak napi kétszer enni kell. Árban nem jössz ki olyan olcsón. Maximum annyi előnye van, hogy egy kicsivel jobb minőségű húst állítasz elő, mint a bolti” — írták egy internetes portálon, és a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek is nagyjából ezt erősítették meg.

– Az egyik kulcskérdés valóban a saját termény – ecsetelte egyikük. – Anélkül nem biztos, hogy gazdaságos az állattartás. Sajnos nem úgy van már, mint egykoron, hogy kisétáltunk a közeli darálóból a gazdaságos áron beszerezhető táppal. Az is kérdés, hogy mennyi sertést tartana valaki, illetve, hogy miként értékesítené. Disznóvágási szezonban kifejezetten sokan vesznek háztól vágni való, vagy leölt, de fel nem dolgozott disznót, illetve féldisznót. Ha jó minőségű a húsa, akár ügyfélkör is kialakulhat. Nem egy helyen arra is van példa, hogy valaki levág egy disznót, és annak húsát értékesíti – ez egyébként néhány szempontból határeset, valamint felmerül, hogy csak ebből megélhet-e valaki. A leadás kérdése háztáji gazdálkodáskor nem egyértelmű.

– Mindenféleképpen érdemes sertéstartásba fogni. Békés megyében is számos jó példa akad kiválóan prosperáló sertéstelepek működésére – fogalmazott a téma egy másik

szakértője, aki ebben látja az ágazat jövőjét.

– Gyakorlatilag egy Békés megyei vágóhíd létrejöttének is ez lehet a

záloga, ahol elsősorban kis súlyú, 90-110 kiló között sertések vágása valósulhatna meg. (Mint ismert, Gyulán a hosszú távú tervek között szerepel egy vágóhíd esetleges elindítása.) A korszerű telepek számára egyébként jelenleg sem okoz gondot a leadás.

 A szakember nem titkolta, a háztáji sertéstartás számos kérdést felvet.

– A hús minősége kétségtelenül jobb lehet, ugyanakkor az ára is drágább. Éppen ezért itt akkor lehet eredményt elérni, ha a megfelelő piacokat sikerül megtalálni. Ugyanis a jelenlegi feldolgozás során, ha a termékpálya legelején már többe kerül az alapanyag, annak érvényesülését nem lehet elkerülni a bolti ármeghatározás során sem.

A Földművelésügyi Minisztériumot is kerestük a témában, de a kérdés komplexitása okán jövő hétre ígértek választ.

 

forrás:
http://www.beol.hu/
2015. április 11. 09:09 Papp Gábor

 

ápr 7, 2015

Nem fér el több sertés Dániában, eljött a magyar tenyésztők ideje

A hagyományos sertéstartó országok, amelyek eddig uralták az exportpiacokat, kapacitásuk maximumán vannak, ezért most nagy lehetőségek előtt állnak a magyar tenyésztők. Ösztökélésükre új támogatást vezetett be a kormányzat. Horváth István miniszteri biztos nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

A 2015-től meghirdetett tenyészkoca-állatjóléti támogatásra március 16-31. között jelentkezhetnek a sertéstartók. A gazdáknak közölniük kell, mennyi kocaférőhellyel rendelkeznek a telepeiken, illetve, hogy milyen összeget igényelnek. Az éberség és gyorsaság, illetve a határidők betartása azért fontos, mert a gazdák később csak akkor vehetik igénybe a támogatást, ha a rendelkezésre álló két hét alatt regisztrálnak – mondta el Horváth István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa.

A kormányzat elsősorban azokat szeretné támogatni, akik eddig is kocákat tartottak, illetve a meglévő telephelyeiken növelni szeretnék az állatok számát. A jelöltek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) jelentkezhetnek a támogatásra. Az első kifizetés negyed év múlva, júliusban lesz aktuális. Felhívta a figyelmet, hogy azoknak is érdemes bejelentkezni, akik rendelkeznek kocatartásra alkalmas teleppel, mert az állatok után járó évi 38 ezer 580 forint nagy lehetőség. Ők a következő három hónapban betelepíthetik a gazdaságukba a kocákat, így az első kifizetések idejére már meglesznek a támogatáshoz szükséges állataik. A pénz már egy koca után is jár, tehát ha bejelentkeznek, a háztáji gazdálkodók is kaphatnak támogatást.

Mintegy húsz évvel ezelőtt Magyarországon húszmillió sertés volt, hazánk ebben az ágazatban a harmadik legnagyobb exportőr volt a világon. 2012-ben következett el a mélypont, akkorra hárommillió alá csökkent az állomány. Ennek legfőbb okai talán a rendszerváltás után lezajlott előnytelen élelmiszer-ipari privatizációk voltak. Abban az időszakban nagyon sok magyar húsipari vállalatot bezártak – például a szekszárdit, a zalaegerszegit –, a piac meggyengült, ráadásul a meglévő élelmiszer-ipari kapacitások sem voltak versenyképesek a hasonló profilú nyugat-európai cégekéivel. Sok esetben a gazdákat nem fizették ki, és tönkrementek, ami bizalmi válsághoz vezetett, az árak csökkentek, mint ahogy az állattartási kedv is. Ennek következtében technológiai és a sertésállományt tekintve genetikai hátrányba is került a hazai tenyésztés, amit most próbál behozni.

Portrait of a cute pig, on black background
2012-ben a kormány azt a középtávú célt tűzte ki, hogy Magyarországon megkétszereződjön a sertések száma. A szándék az importsertések kiváltása, minthogy évente egymillió állat jön be külföldről. A helyzet megváltoztatásához kocákra van szükség. A célt több intézkedés is segítette, így az élő sertés és a fél sertés után alkalmazott csökkentett, 5 százalékos áfakulcs, ami jelentősen javította az ágazat likviditását és fehérítette is, valamint a fejlődést szolgálja a 2015-től meghirdetett tenyészkoca-állatjóléti támogatás is.

A Föld népessége folyamatosan növekszik, mint ahogy a sertéshús iránti igény is, például Kínában. A hagyományos sertéstartó országok, Dánia és Hollandia, akik eddig uralták az exportpiacokat, kapacitásuk maximumán vannak, gyakorlatilag beteltek, nem fér el náluk több sertés. Most tehát az exportba bekapcsolódó más államoknak is nagyon komoly piaci lehetőségeik vannak, csak jól kell csinálni, ösztökélni kell a gazdákat – mondta el Horváth István miniszteri biztos.

 

 

Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió illetve hirado.hu
Forrás kép: http://cast-science.blogspot.hu/2012/03/pig-in-poke-gestation-stalls-and-old.html

 

 

márc 30, 2015

Növekszik az Európai Unió sertésállománya

001_rb-image-1718408 A 28 uniós tagállamból 26 tagállam az Európai Bizottság számára 2014. decemberi adatok alapján készített beszámolója szerint a 26 tagállam teljes sertésállománya 1 %-kal nőtt 2013. decemberéhez képest.

Ez az első növekedés az Európai Unió teljes sertéslétszámában 2006 óta, a tavaly július óta tartó hízóár esés ellenére. Részletesebben nézve, az 50 kg feletti hízósertések száma kissé csökkent az év folyamán, sugallva a 2015 eleji kínálat némi szűkülését. Ezt támasztják alá az elmúlt hetek kisebb mennyiségű hízósertés eladásairól szóló piaci jelentések, ami adott némi lendületet az áraknak. Mivel 2014 decemberében a malacok és a növendékek száma magasabb volt, a szűkösebb kínálat csak átmeneti jellegű lehet.

A kulcsfontosságú piacok, ahol nagyobb sertéslétszámot regisztráltak, a két legnagyobb sertésállományú Németország és Spanyolország, de Dániában, Hollandiában és Lengyelországban is növekedett a sertések száma. Ezzel szemben Franciaországban és Romániában csökkent az állománylétszám, néhány kisebb termelő kiesésével együtt. Összességében az Európai Unió tenyészsertés állománya kisebb mértékű növekedést mutatott 2014 decemberében, 2006 óta először.

Azonban csak néhány ország számolt be tenyészállomány növekedésről, Spanyolországé a legnagyobb a maga 5%-os növekedésével. Spanyolország kivételével az Európai Unió tenyészsertés állománya 1 %-kal csökkent, mivel a tagországok többsége állománycsökkenést jelzett. Ugyanakkor a kínálat várhatóan bőséges marad középtávon, a folyamatos termelékenység javulásának köszönhetően, ami kocánként több malacot, nagyobb hasított súlyt és viszonylag alacsony takarmányköltséget eredményez. Néhány jelentés nagyobb mennyiségű kocavágásról számolt be az elmúlt hónapokban, bár ezek az adatok még túl frissek ahhoz, hogy tükröződjenek a decemberi össszesítésben. Ez némi kínálat szűkülést jelenthet majd 2015 vége felé.

Az Egyesült Királyság 2014. decemberi adatainak megjelenése a hónap folyamán várható.

Forrás: Pig Progress
márc 21, 2015

Kevesebb import sertés várható idén

A KSH legfrissebb adatai alapján Magyarország élősertés-behozatala 30%-kal emelkedett tavaly az előző évhez képest. Szlovákiából és Csehországból csaknem háromszor annyi, Németországból pedig 56%-kal több sertés érkezett. Ugyanakkor Hollandiából szinte harmadával kevesebb, míg Lengyelországból fele annyi állatot importáltunk. „Az orosz embargó miatt a malacárak nyomottak Európában. A szállítási távolság északi szomszédaink esetében a legkisebb, ami vonzó beszerzési hellyé teszi őket. Az egyes országok exportjában egyik évről a másikra nagy kilengések figyelhetőek meg. Például Hollandia 2012-ben 7,7 ezer tonna élősertést exportált nekünk, míg 2013-ban 9,9 ezret. Csehország 2011-ben 6,5 ezer tonna élősertést adott el Magyarországon, míg 2013-ban csak 1,7 ezret – ennek fényében a 2014. évi megháromszorozódás nem nagy dolog” – magyarázza lapunknak az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, Nagy László. Szerinte a hazai áfa-csökkentés és a PRRS-metesítés mérsékelni fogja az importot. Az áfa kulcsa a fent említett országokban 19-23%-os.

Forrás: Haszon Agrár Magazin