Agrárpolitikai hírek
A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet módosításával a rendelet szerint jelölésköteles, de az előzetes június 30-i határidőig még meg nem jelölt tenyészsertéseket 2016. december 31-ig kell megjelölni. A füljelző-rendelést és a nem önálló tenyészetek esetében a jelölést továbbra is a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége végzi, a jelöléssel kapcsolatban a sertéságazati területi felelőshöz lehet fordulni.
A tenyészkoca állatjóléti támogatás I. tárgynegyedévre vonatkozó kifizetési kérelmet 2016. július 1. és 31. között kell benyújtani. A tenyészkoca állatjóléti támogatás I. tárgynegyedéves kifizetését azon ügyfelek igényelhetik, akik rendelkeznek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016/2017. támogatási évre vonatkozó támogatási kérelmet jóváhagyó/részben jóváhagyó határozatával. Az MVH 17/2016. (II. 29.) számú közleményének mellékleteként a kitöltést elősegítő segédlet, továbbá a rendeletben előírt igazolások és jegyzőkönyvek elkészítéséhez felhasználható minták szintén elérhetők. Az intézkedés célja, hogy vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek azon gazdálkodók, akik az előírásokon túlmutató, jobb tartási körülményeket biztosítanak a tenyészkocák tartása során.
forrás : https://sertesinfo.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:1008
Kilónként 400: kínai kereslettől lett nagyobb a somogyi sertéshús ára
Emelkedtek a sertés felvásárlási árak, ám az állattartók így sem maradéktalanul elégedettek. A veszteséges termelés következtében sok helyen elmaradtak a fejlesztések, a piacon csak hatékony gazdálkodással lehet talpon maradni.
– Az év eleji mélypontot követően nőnek a felvásárlási árak és így rendeződnek a piaci viszonyok a sertéságazatban – mondta a távirati iroda beszámolója szerint Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. Az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára az idei év első három hónapjában alig érte el a 300 forintot, mostanra azonban 400-410 forint között van. Ez nemzetközi piaci folyamatok eredménye. Megélénkült ugyanis a kereslet Ázsiában a sertéshús iránt, főként Kínában és Dél-Koreában. Ez enyhítette a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán. Baranyai Sándor, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi elnöke lapunknak azt mondta: a mostani belföldi felvásárlási árakat meg kell becsülni, de azt nem tudható, hogy meddig maradnak így.
– Kérdés, hogy az áremelkedést mennyire befolyásolja például a nyári turisztikai szezonban tapasztalt sertéshús-fogyasztás, illetve milyen egyéb hatások következményeként alakult ki ez a folyamat – húzta alá. – Az első négy hónapban komoly veszteséget termelt a sertéságazat, fontos volna választ kapni arra a felvetésre is, hogy az elmúlt időszak mínuszát miként képes kompenzálni ez az ár.
Baranyai szerint drasztikusan visszaesett az elmúlt bő tíz évben a sertéstartó cégek száma: ez alapvetően az alacsony jövedelemtermelésre, a kiszámíthatatlan piaci folyamatokra vezethető vissza. Azt mondta: hosszabb időszaknak kell eltelnie, hogy a sertéságazat felfelé ívelő pályára álljon, ennek pillanatnyilag nem látja a realitását. Hatékony, versenyképes, a piac igényeit mennyiségileg, minőségileg teljesítő nagyobb gazdaságok érhetnek el sikert, ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknak is fontos helye van a termelői oldalon, melyek speciális termékhez állítanak elő alapanyagot. Hollósy Tibor, a Kométa ügyvezető helyettes-beszerzési igazgató közölte: az év eleji nyomott árakhoz képest a sertésárak ez év júliusában több, mint 100 forinttal emelkedtek. Ami azt jelenti, hogy 31 százalékkal növekedtek januárhoz képest. A tavalyi évhez viszonyítva az 1-6 hónap átlagára még így is jelenleg öt százalékkal alatta van.
– Évente közel ötezer darab sertést adunk el – mondta csütörtökön Berek Gábor, a somogysárdi Haladás Zrt. elnöke. – Jelenleg nagyjából 420 forint körül van a kilónkénti felvásárlási ár, az év elejéhez képest nagyobb növekedés történt.
A zrt. éves bevétele mintegy 750 millió forint, ebből a sertéságazat közel 200 millió forinttal részesedik. Mely tavaly több tízmillió forintos mínusszal zárt, de ha maradnak a jelenlegi árak, úgy minimális veszteséget vagy nulla körüli eredményt érhetnek el. A cégvezető szerint amennyiben tartósan ezzel az árszínvonallal számolhatnak, úgy hamarosan kisebb technológiai fejlesztéseket is tervezhetnek.
Tovább hizlalják a malacokat
A somogyszobi Claessens Group két sertéstelepén – Nagybaráti és Kisbaráti-puszta – 6000 tenyészállat van, s hetente közel 3500 malac születik, tudtuk meg Claessens Petertől, a cég vezetőjétől. Ez utóbbiak kis százalékát saját telepen hizlalják, amelyeket főként dél-dunántúli vágóhidaknak adnak el. A malacok fennmaradó nagyobb részét továbbhizlalási céllal értékesítik elsősorban magyarországi állattartóknak valamint egy kisebb hányad kerül külföldre.
– A hízó sertés ára az év eleji kilónként 330 forintról 400 forint fölé emelkedett, a továbbértékesítésre szánt 20-25 kg-os malacoké darabonként 15-16 ezer forintról 18 ezer forintra ugrott – közölte. – Az ágazat helyzetének javítása érdekében hozott több kormányzati intézkedés hatására a piac újra pozitívba billent. A megnövekedett felvásárlási árak ellenére a végtermék ára – az áfacsökkentésnek köszönhetően – nem változott, ami a sertéshús iránti nagyobb fogyasztói igényt eredményezte.
forrás : http://www.sonline.hu/somogy/gazdasag/kilonkent-400-kinai-kereslettol-lett-nagyobb-a-somogyi-serteshus-ara-675496
83/2015. (XII. 16.) FM rendelet a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
A rendelet értelmében az eddigi sertésjelölési rendszer kiegészítésre került, kötelezővé téve a tenyészállatok egyedi jelölését. A tenyészkocasüldőket és tenyészkanokat az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül mindkét fülben tartós műanyag füljelzővel kell megjelölni, melyek közül a jobb fülben elhelyezett füljelző elektronikus jeladót tartalmaz. A rendelet szerint az eddig még meg nem jelölt tenyészsertéseket 2016. június 30-ig kell megjelölni. A jelöléseket, és a szükséges dokumentációkat a tenyészetek egy részénél a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSz) a sertéságazati területi felelősi hálózaton keresztül látja el. Az új szabályozás része a sertésstratégiának, célja, hogy fehéredjen a sertéságazat, valamint hogy több és pontosabb adat álljon rendelkezésre a hazai tenyészállat-állományról.
forrás: https://sertesinfo.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:1022
2016. március 18-án hatályba lépett a PRRS-rendelet módosítása
Az Európai Unió jóváhagyását követően 2016. március 18-án hatályba lépett a PRRS-rendelet módosítása. A hozzájárulásnak köszönhetően immár az Európai Unió által is elfogadott mentesítési program zajlik Magyarországon. A jelentős gazdasági haszonnal járó állategészségügyi projekt 2014-ben hét megyében indult kísérleti jelleggel, 2017-re pedig az utolsó két megyében is megkezdődik majd a sertésállományok reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítés. A program célja, hogy hazánk 2020-ra a betegségtől mentessé válhasson. A kormány sertésstratégiájában és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában egyaránt kiemelt cél Magyarország sertésállományának PRRS-től való mentesítése. A világon a PRRS – az okozott károk és a nagy mennyiségű antibiotikum-felhasználás miatt – több milliárd euró veszteséget okoz a termelőknek, ezért is különösen fontos a magyar Nemzeti PRRS Mentesítési Program sikeressége. A rendelet egyik legfontosabb módosítása, hogy március 18-tól az uniós joggal is teljes összhangban vannak az állategészségügyi feltételek mind a magyarországi élőállat-szállítások, mind pedig az Európai Unióból vagy külföldi országokból hazánkba importált sertések esetében. A PRRS-mentesítés versenyképesebbé teszi a magyar sertéstartást, piaci előnyöket jelent a hazai gazdák számára: új exportpiacok nyílhatnak meg, miközben a korábbiaknál hatékonyabban, alacsonyabb költségekkel tudnak még több hízósertést nevelni. A gyógyszerfelhasználás csökkenése nemcsak pénzmegtakarítást jelent, hanem egyúttal a kiváló hazai sertéshús minőségét is tovább emeli. Az első két év tapasztalatai azt mutatják, a kitűzött cél elérhető, azaz Magyarország 2020-ra mentessé válik egy újabb jelentős gazdasági károkat okozó fertőző állatbetegségtől.
forrás: Élőállat és Hús XVIII. évfolyam, 6. szám, 2016
Sertéstartók figyelem! Márciusban lehet benyújtani a 2016/2017. évi tenyészkoca állatjóléti támogatási kérelmeket
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja az érintett ügyfelek figyelmét, hogy a 2016/2017. támogatási évtől (azaz a 2016. április 1. napjától 2017. március 31. napjáig tartó időszak) megváltoznak a tenyészkoca állatjóléti támogatások igénybevételének feltételei.
A támogatás 2016/2017. évi igénybevételéhez a támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített új nyomtatványokon (N630 számú Támogatási kérelem és N0631 számú Tartási hely adatok Támogatási kérelemhez) kell benyújtani 2016. március 16. és 2016. március 31. között az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához (1476 Budapest, Postafiók 407).
A nyomtatványok a 17/2016. (II. 29.) számú MVH Közlemény mellékleteiként megtalálhatóak az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu).
Amennyiben nem áll rendelkezésre minden csatolandó dokumentum, a támogatási kérelem nyomtatványt ebben az esetben is be kell nyújtani legkésőbb 2016. március 31. napjáig, a hiányzó mellékletek csatolására hiánypótlás keretében lesz lehetőség, azonban a határidőn túl benyújtott támogatási kérelmeket az MVH-nak a hatályos jogszabályi előírások alapján el kell utasítania.
Fontos, hogy jelen változás nem érinti a 2015/2016. támogatási év IV. tárgynegyedévére vonatkozó kifizetési kérelmet, amelyet 2016. április 1-30. napja között kell benyújtani az MVH-hoz, a 37/2015. (III. 13.) számú MVH Közlemény mellékleteként megjelentetett N0517 és N0518 számú kérelem nyomtatványokon!
forrás: https://www.mvh.gov.hu/fooldal/-/content/VLfqQiCLy40T/sertestartok-figyelem-marciusban-lehet-benyujtani-a-2016-2017-evi-tenyeszkoca-allatjoleti-tamogatasi-kerelmeket/maximized
ENAR Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (sertés)
A rendelet 14. paragrafusának d) pontjának megfelelően a NÉBIH Állattenyésztési Igazgatóság feladata a Sertés ENAR eljárással kapcsolatos útmutatók elkészítése. Ezen útmutatók a központi és megyei ENAR ügyfélszolgálatokon kérhetik az érintett felhasználók,de itt is letölthetőek pdf formátumban.
· Önálló tenyészetek ENAR felelősei részére
· Megyei körzetek kijelölt kapcsolattartó állatorvosai részére
· Vágóhidak részére
· Rakodóhelyek ENAR felelősei és az export rakodást felügyelő hatósági állatorvosok részére
· Állatvásárok (piacok), kiállítások és az állatkórházak ENAR felelősei részére
Az adatok jelentésére használt űrlapok kétféle formában készülnek, vagy több példányos nyomdailag előállított, sorszámozott bizonylattömbökben, vagy egyedi lapok formájában. A bizonylattömbök (2611 Sertés szállítólevél, 2612 Sertés szállítólevél pótlap, 2613 Sertés szállítólevél gyűjtő lap) a NÉBIH, Állattenyésztési Igazgatóságától rendelhetők a 2694-es bizonylat kitöltésével, a bizonylatot a következő címre kell postázni: NÉBIH ENAR, 1537 Budapest Pf. 397. A 2964-es bizonylat letölthető a www.enar.hu weboldalról. Az egyedi bizonylat lapok, és azok kitöltési utasításai letölthetők és kinyomtathatók a lenti táblázat szerint a megfelelő bizonylat nevére történő kattintással, vagy hozzáférhetők az ENAR ügyfélszolgálati irodájában is, postacím: NÉBIH, ENAR 1537 Budapest, Pf.: 397, telefonszáma: 06-1-3463-530. Ezek az űrlapok másolhatóak. A bizonylatokat kitöltés után az adott kitöltési utasításban megadott címre kell beküldeni
FIGYELEM!
AZ ITT SZEREPLŐ BIZONYLATOKAT KÖRZETBE SOROLT TENYÉSZETEK ESETÉBEN TOVÁBBRA IS CSAK A KAPCSOLATTARTÓ ÁLLATORVOS JOGOSULT KITÖLTENI!
Amennyiben az Ön böngészőjéhez nincs Acrobat Reader program telepítve, akkor innen letöltheti.
forrás:
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
1024 Budapest II.,
Keleti K. u. 24.
Állatjóléti felelősök képzés – 2016. március 31.
2013-tól minden olyan állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább -ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, vagy harminc lovat, / ötven szarvasmarhát, / száz sertést, / száz futómadarat, / száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, / kétszáz juhot, / kétszáz kecskét, / kétszázötven anyanyulat, kétszázötven prémesállatot, / háromszázötven tojótyúkot, / ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét,/ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, / ezer hízónyulat, vagy ötezer fácánt zárt térben – tart, az állatok jólétéért felelős személyt (a továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie.
Az állatjóléti felelősök képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés.
Képzés időpontja: 2016. március 31. (csütörtök) 10 óra
Helyszín: Pünkösdfürdői Oktatási Központ (Budapest III. Királyok útja 261-263).
Létszám: 80 fő
forrás: https://www.nebih.gov.hu/content/htmlform?contentid=361392
Túl sok a disznó, nincs, aki megegye
Decemberben még mindenki azon spekulált, vajon benyelik-e a boltok a disznóáfa-csökkentésből származó pluszpénzt. Ehhez képest januárra a boltokban sokkal nagyobb mértékben csökkent a húsok ára, mint azt a kisebb adókulcs indokolná. A KSH adatai szerint tavaly év végén még 1390 forintot kellett átlagosan fizetni egy kiló sertéskarajért. Hivatalos statisztikák az idei évről ugyan még nincsenek, de ha megnézzük a nagy áruházláncok kínálatát és átlagoljuk az árakat, a
A különbség túl nagy ahhoz, hogy az áfával lehessen magyarázni, mivel kalkulációnk szerint az maximum 230 forintos árcsökkenést eredményezhetne. Persze közismert a boltoknak az a stratégiája, hogy néhány alaptermék masszív leértékelésével vonzzák be a vásárlókat, akik aztán minden mást is összevásárolnak egy csomó pénzért, de ebben az esetben más is állhat a háttérben.
Oroszok a disznótenyésztők ellen
A sertésárak múlt év őszétől kezdtek mélyrepülésbe, majd az év végére kritikusan alacsony szintet értek el nem csak itthon, több más uniós országban is. Januárra a húst 15-20 százalékkal olcsóbban (kilónként 320-300 forintért) vették át a magyar feldolgozók, mint szeptemberben, ami a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint azt eredményezte,
hogy a tenyésztők 4-5 ezer forintot buknak minden egyes eladott állaton.
Az árak ötéves mélypontjának egyik fő oka a MOSZ szerint az örök mumus orosz embargó.
Európa korábban rengeteg sertéshúst exportált az oroszoknak, de a kereskedelmi korlátozás óta befellegzett az üzletnek, így az orosz piacra termelt árumennyiség az unión belül ragad. Magyarországról eddig sem szállítottak jelentős mennyiséget arrafelé, – az embargó előtti utolsó évben a termelés kevesebb mint 5 százaléka irányult Oroszországba -, de a többi nagy disznótenyésztő nemzet (Németország, Dánia, Lengyelország) igen. A termelésből viszont nem könnyű hirtelen visszavenni, hiszen sokak megélhetése függ tőle, így egy csomó felesleges hús az unió belső piacán köröz, a túlkínálat pedig lenyomja az árakat.
A helyzet már nyáron sem volt rózsás, ezért Brüsszelben úgy döntöttek, támogatást adnak a sertéshús magántárolására, ami praktikusan az áru 3-5 hónapra történő lefagyasztását jelentette. A döntéshozók azt remélték, időközben javulhat a helyzet, de nem ez történt, így a nyáron mélyhűtőbe pakolt, mostanában kiolvasztott hús egy a korábbinál is rosszabb állapotú piacra szabadult rá.
Kevés a malacunk
A sertéságazat kínlódása nagyon rossz hír a magyar kormánynak, amely 2012-ben hirdetett nagyszabású sertésstratégiával szeretné fokozatosan felvirágoztatni a szektort. A disznótartás nagy múltra tekint vissza Magyarországon, a nyolcvanas évekbeli csúcson közel tízmillió sertést tartottak, de még 2002-ben is ötmillió körül volt az állomány. Az ágazat állandó nyűglődése miatt az egyedszám aztán rohamosan csökkent, 2010-re már csak kétmillió disznó volt az országban.
A kormány erre válaszul dolgozta ki a sertésstratégiát, amelynek egyik eleme a most bevezetett áfacsökkentés is. A stratégia célkitűzései elég ambiciózusak, szerepel benne például, hogy
Ez nem tűnik reális elképzelésnek az aktuális adatok alapján: jelenleg a KSH szerint kicsivel több mint 3 millió sertésünk van, 4 év alatt kellene a duplájára növelni az állományt.
Ráadásul az egész csak akkor lenne nyereséges, ha lenne is hova eladni a disznóból készült termékeket, amihez a belső fogyasztás trendjeinek megfordulására és új külső piacok meghódítására is szükség lenne. Minderre milliárdokat szán a kormány, 2013 és 2015 között közel 4,5 milliárdot költöttek ágazati k+f-fejlesztésre és a “sertéshúst népszerűsítő közösségi marketingprogramra”. Ehhez jönnek hozzá az állatjóléti támogatások
De kétszer ennyivel nem tudnánk mit kezdeni
De még ha sikerülne is sokkal több disznóhúst etetni a néppel, gatyába rázni az állattenyésztést, és elérni hogy kétszer ennyi sertés legyen országszerte, akkor is felvetődik a kérdés: miért pont a disznók? Mi szükség van erre az egészre?
A Földművelésügyi Minisztérium szerint a sertéságazat mind a foglalkoztatás, mind a tradíciók szempontjából kiemelt terület, legalábbis ezt mondta az Indexnek Czerván György FM-államtitkár még a sertésstratégia indulásakor. Az indoklásban szerepel az is, hogy Magyarországon az unió átlagánál kisebb az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságban, a szaktárca ezen szeretne változtatni.
Az mondjuk nem tiszta, hogy – hagyomány ide vagy oda – érdemes-e éppen egy olyan ágazat súlyát növelni a nemzetgazdaságban és a foglalkoztatásban, amely az utóbbi évek tapasztalata alapján folyamatosan állami lélegeztetőgépre szorul a puszta fennmaradáshoz, és a jelentős erőfeszítések ellenére nem bír igazán nyereséges lenni. Ráadásul
A rendszerváltás óta a húsfogyasztás néhány kilengéssel fokozatosan csökken a lakosság körében, ezen belül a disznóhús a többinél jobban vesztett népszerűségéből: az évi közel 40 kg/főről mára 23 kilóra esett vissza.
Ezt valószínűleg nemcsak az ár, hanem a szokások és az ízlés változása is okozza. A disznó népszerűségének az ősszel kijött WHO-jelentés sem tehetett jót, amely szerint a napi szintű feldolgozott sertéshús-fogyasztás rákkeltő lehet. Mindezek miatt simán előfordulhat, hogy a drasztikus áfacsökkentés ellenére a sertéshús nem lesz sokkal népszerűbb a mostaninál.
Kifejezetten furcsa egyébként az a kormányzati törekvés, amely mind a táplálkozástudomány eredményeivel, mind a lakosság spontán kialakult igényeivel szembe helyezkedve mindenképp a mostani mennyiség kétszeresét szeretné lenyomni az emberek torkán. Fazekas Sándorék szerint a WHO kutatását a nemzetközi bioüzemanyaglobbi rendelte meg, és a miniszter legutóbb egy vecsési Coop hentespultjánál tartott sajtótájékoztatóján a több disznóevést jelölte meg a jobb életszínvonal egyik zálogaként.
Az exportra termelés részben jó lehetőség, de ennek is vannak határai: az újabban becélzott távol-keleti piacokra csak magas minőségű készterméket, például kolbászt, szalámit érdemes exportálni, az olcsóbb áruk esetében a szállítási költség annyi lenne, mint maga a hús ára. További érdekesség, hogy bár a Pápai Hús és a Csányi Sándor érdekkörébe tartozó Pick a napokban kapott engedélyt a kínai minőségellenőrzési hivataltól termékeik forgalmazására, ez még nem fog túl nagyot dobni a magyar sertés utáni keresleten: a felszámolás alatt álló Pápai húsgyár rossz helyzete miatt alig tud fizetni a beszállítóknak, a Pick pedig nagy mennyiségben vásárol külföldről olcsó fagyasztott disznóhúst.
Támogatják, csak nem azt, akit kéne
A Miniszterelnökség alá tartozó Vidékfejlesztési Program ugyan foglalkozik a sertéstenyésztőkkel, a MOSZ szerint azonban olyan módon, ami a disznók legnagyobb hányadát tartó nagygazdaságokat diszkriminálja és kizárja a támogatások köréből.
“Az 1200 hektár feletti földdel rendelkező gazdálkodóktól elvonták az alaptámogatást, ami korábban hektáronként mintegy 45 ezer forint volt, az 1200-1800 hektáros birtokmaximum miatt pedig a nagygazdaságok folyamatosan veszítik el a bérelt területeiket. A sertéságazatot ez különösen érzékenyen érinti, mert gyakran a nagy földterületek művelői nagy sertéstartók is egyben, akik az állattenyésztés esetleges veszteségét a növénytermesztéssel szokták kompenzálni” – mondja a MOSZ egyik ágazati szakértője.
A Vidékfejlesztési Program sertéságazati fejlesztési forrásainak legfeljebb 20 százaléka, 5 évre mindössze 4 milliárd forint érhető el a nagyobb sertéstartók számára.
A MOSZ szerint ezek a diszkriminatív szabályok arról árulkodnak, hogy a kormány nem látja szívesen a nagyobb szereplőket az ágazatban. Ezzel csak az a baj, hogy a sertésállomány nagyjából 75 százalékát éppen ezek a gazdaságok tartják, így az ő szívatásuk nagyjából egyenlő az egész szektor szívatásával.
A tárca látszólag azt szeretné, ha divatba jönne a kisebb léptékű disznótenyésztés Magyarországon, de ennek többek között az is betesz, hogy az önkormányzatok szinte mindenhol tiltják a belterületi sertéstartást, mert a szag zavarná a közösséget.
A nagyok szándékos ellehetetlenítésének elmélete ugyanakkor nem feltétlen tűnik reálisnak, mivel több kormányközelinek tartott üzletembernek is van érdekeltsége a területen. Például az Orbán Viktorhoz közel álló Mészáros Lőrinc nemrég szállt be a nagybani sertésbizniszbe, amelyben további grandiózus tervei is vannak.
A MOSZ szerint a támogatási rendszer másik komoly gondja, hogy
A területalapú, zöldítési vagy éppen tenyészkoca-támogatások teljes összege már december óta kifizethető lenne, ennek ellenére nem érkezik meg, pedig sok állattartó a csőd szélén táncol.
Fazekas Sándor a nyilvánvaló problémák ellenére sikerpropagandát folytat a sertésstratégia eredeményességéről. A MOSZ kritikáira rákérdeztünk a Földművelésügyi Minisztériumnál, ahol csak az elérhető támogatások összegéről tájékoztattak minket, a Vidékfejlesztési Program feltételrendszerét és a stratégia gyenge pontjait érintő felvetésekre nem reagáltak. A kérdéseket elküldtük a Miniszterelnökségnek is, a cikk megjelenésééig nem válaszoltak.
forrás: http://index.hu/gazdasag/2016/01/18/serteshus_sertesafa_afa_adocsokkentes_mosz/
Ritka dicséret: “Magyarország nagyon szép és tökéletes is”
Magyarország amellett, hogy nagyon szép ország, tökéletes adottságokkal rendelkezik az állattartáshoz – vallja Claessens Peter, a Claessens Group ügyvezető igazgatója. Somogy megye legnagyobb állattartó cégcsoportjának vezetője úgy véli, hogy a hatékonyság és a takarmánytermeléshez szükséges termőföld megléte az a két fontos tényező, amely a hosszú távú működéshez elengedhetetlen.
A Claessens Group ma Somogy megye legnagyobb állattartó csoportjának számít. Hogyan épül fel a cégcsoport? Hogyan alakul az állatállomány, és hová szeretnének fejlődni a következő években?
A vállalat 100 százalékban családi tulajdonban van. A cégcsoporton belül az Agrár Kft. sertéstenyésztéssel és kantelep-üzemeltetéssel, a Claessens Kft. pedig tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Növénytermesztés kizárólag a saját állatállomány ellátására történik nálunk. Az éves szinten mintegy 15 millió kilogramm termelt tejmennyiséget a részben családunk érdekeltségébe tartozó, tejforgalmazással foglalkozó Milktrader Kft. veszi át és értékesíti európai piacokon. Állatállományunk számokra vetítve: a két sertéstelepünkön összesen 6000 tenyészkocát nevelünk, valamint évente 180 000 malac születik. A tejelőszarvasmarha-állományunk alapját 1800 üsző és 1800 Holstein Fríz adja. Fejlesztéseinket elsősorban a kapacitás- és hatékonyságnövelés indokolja, amelyeknél a környezettudatosság mellett a fenntarthatóságot és a rendkívül szigorú állatjóléti szempontokat is figyelembe vesszük. Állatainkat a legkorszerűbb technológiával felszerelt körülmények között tartjuk.
Miért döntött úgy, hogy Magyarországon épít agrárvállalatcsoportot?
Tavaly múlt 20 éve, hogy Magyarországra érkeztem. Húszas éveimben jártam akkor, szüleim – akik szintén állattenyésztéssel foglalkoztak – segítséget nyújtottak ugyan, de alapvetően tapasztalatlan voltam. Kezdetben nem volt sem üzleti terv, sem nagyratörő álmok. Belgiumban láttuk, hogy a lehetőségek szűkösek az állattartásra, ezért több európai országot felmérve, Magyarország mellett döntöttünk, amely – amellett, hogy nagyon szép ország – tökéletes adottságokkal rendelkezik az állattartáshoz. 1995 nyarán Somogyszob Nagybaráti-pusztán megvásároltuk a Dél-Somogyi Állami Gazdaság félig romos telephelyét, amely azóta is cégcsoportunk központi telephelye. Az elmúlt húsz évben a családom minden tagja ideköltözött, és ma már valamennyien magyar állampolgárként a családi vállalkozásban dolgoznak.
Az új Vidékfejlesztési Program kiemelten kezeli az állattenyésztési ágazatot. Ön szerint mennyire van összhangban a támogatáspolitika az ágazat valós igényeivel?
Nagyon örülök, és maximálisan egyetértek a sertéságazatot érintő törekvésekkel, többek között a sertésállomány növelésével. Én is azt gondolom, hogy támogatni kell az ágazatot, hiszen egy ilyen adottságú országban, mint a miénk, nagy potenciál rejlik. A saját fejlesztéseinkkel összhangban igyekszünk figyelemmel követni és kihasználni az állam nyújtotta lehetőségeket, amelyek elősegítik saját gazdaságunk fejlődését. Büszkék vagyunk arra, hogy eddig eredményesek voltunk, és a 6000-es kocaállománnyal és az évi 180 ezer malaccal mi is hozzájárulhatunk az országos sertéslétszám növeléséhez.
Hogyan ítélik meg az állattenyésztés – különösen a sertés- és a szarvasmarha-ágazat – jelenlegi helyzetét?
Az állattartást tekintve az egész világban erőteljes koncentráció zajlik, a működésben pedig a professzionalitás a jellemző. Ha megnézünk állattenyésztésben fejlődő országokat – mint Oroszország, Brazília, Kína –, mindenhol százezres szarvasmarha- és akár milliós nagyságú sertéstelepek jönnek létre, míg itthon Magyarországon éppen ellentétes tendencia van folyamatban, zömében kisebb gazdaságokat látunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy kellő nagyságú üzemméret szükséges ahhoz, hogy költséghatékony és versenyképes tudjon lenni egy vállalat.
Ha a szarvasmarha-ágazatot nézzük, a tejkvóta megszűnésével új helyzet állt elő. Más európai országokban – Írországtól Lengyelországig bezárólag – tudatosan készültek a kvóta eltörlésére, már a családi gazdaságok is az 5-600 férőhelyes Holstein Fríz-telepek működtetésére rendezkedtek be. Számomra is megdöbbentő eredményt értek el az utóbb említett országok, röpke fél év alatt 10 százalékos növekedést produkáltak a tejtermelésben. Emellett az is látszik, hogy az ott lévő tejfeldolgozó vállalatok új üzemeket építettek, és jellemzően csak és kizárólag egy terméket állítanak elő. Az utóbbi két évben legalább három-négy olyan tejüzem is létesült, amelyek feldolgozó kapacitása külön-külön akkora, mint hazánk éves összes tejtermelése, vagyis előrelátóak voltak, és számoltak a megnövekedő tejmennyiséggel. Visszatérve a saját helyzetünkre, azt gondolom, ha az árak a jelenlegi szinten maradnak, akkor mindazok, akik gazdaságukban nem a hatékony üzemeltetésre törekednek, tartósan veszteséges működésre rendezkedhetnek be. A sertéságazatot tekintve egy kicsit más állapotokat látunk.
Az említett európai országokban is hasonlóan nehéz körülményekkel küzdenek a gazdák, mint itthon, sokan be is zárják telepeiket. Ugyanakkor úgy vélem, Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik a sertéstenyésztés szempontjából, gondolok itt a takarmánytermelésre, a képzett szakemberekre, valamint a belföldi és az exportra történő előállításra. Ha összegezni szeretném, akkor mindkét ágazatra vonatkozóan a hatékonyságot tudom kiemelni, mint olyan tényezőt, amely elengedhetetlen a hosszú távú működéshez. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az állattartók rendelkezzenek szükséges termőfölddel, ahol az állataiknak meg tudják termelni a takarmányt.
Hogyan ítélik meg a hazai sertésgenetikai helyzetet, hol lehetne előrelépni?
A genetika fontos, méghozzá abból a szempontból, hogy kihatással van a termelékenységre. Mi a saját kantelepünk által a Hypor genetikát használjuk, amellyel rendkívül elégedettek vagyunk. Látható eredményeink vannak, 12 százalékkal nőtt az élve született malacok száma (1,5 malac/koca/ellés) a használt genetikának köszönhetően. Innovatív cég vagyunk, és fontosnak tartjuk, hogy partnereink is azok legyenek. A Hypor esetében ilyen vállalatot ismertünk meg, amely világszínvonalú technológiával dolgozik, folyamatos genetikai kutatásokat végez és fejleszt. Ma Magyarországon számos olyan sertéstelepet látni még, amelyek az 1960-as, 70-es években épültek. Arra lenne szükség, hogy ezek a gazdaságok mind az alkalmazott technológiában, mind a genetikában hozzák a megfelelő színvonalat. Ez azt eredményezhetné, hogy versenyképesek lesznek, ami pozitívan hatna a környezetvédelmi, állatjóléti és a dolgozói munkakörülményekre is.
Az interjú teljes verziója az ”Agrárszektor 2015 – Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban” című kiadványban olvasható.
forrás: http://www.agrarszektor.hu/allattenyesztes/ritka_dicseret_magyarorszag_nagyon_szep_es_tokeletes_is.5573.html
Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
Piaci jelentés
Világ
Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) novemberben megjelent elemzése szerint az USA sertéshústermelése több mint 7 százalékkal emelkedhet 2015-ben a 2014-ben előállított mennyiséghez képest. A szakértők a kínálat bővülése miatt a hízósertés termelői árának 33 százalékos esésére számítanak a vizsgált összehasonlításban. A nagyobb termelés következtében az egy évvel korábbinál 3 százalékkal több sertéshúst értékesíthetnek a nemzetközi piacon a jelzett időszakban. A becslések szerint az Egyesült Államok élősertés-importja csaknem 12 százalékkal, sertéshús-behozatala 10 százalékkal növekedhet. A belső fogyasztás 7 százalékkal emelkedhet.
Az USDA adatai szerint 7 százalékkal volt magasabb az USA sertéshústermelése az idei év első tíz hónapjában a 2014. január–októberihez képest. A vágások száma 8 százalékkal nőtt, míg a vágóhidakra kerülő sertések élősúlya 1 százalékkal csökkent a megfigyelt idő-szakban. Az USDA adatai alapján az Egyesült Államokban a sertés ára 1,6 dollár (USD)/kg hasított súly volt 2015 októberében, ez 30 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.
Brazíliában a sertés ára 9,5 százalékkal volt alacsonyabb 2015 októberében (6,15 brazil reál/kg hasított súly), mint az előző esztendő azonos hónapjában. A sertéshústermelés volumene meghaladja a piaci keresletet, ez okozta az árak csökkenését. A Brazíliai Sertés- és Baromfitenyésztők Szövetségének (ABPA) adatai szerint Brazília sertéshúskivitele 5,3 százalékkal nőtt 2015. január és október között a 2014. január–októberihez képest. A brazíliai sertéshús fő importőrei (Oroszország, Hongkong, Venezuela) növelték a vásárolt mennyiséget 2015 októberében a tavalyi év azonos hónapjához képest. Becslések szerint november első felében 2 százalékkal csökkent a sertéshústermelés Brazíliában a gépkocsivezetők és az állategészségügyi ellenőrök hónap eleji sztrájkja miatt. Eközben Santa Catarina államban két újabb sertéshús-feldolgozó kapta meg az exportengedélyt Kínától, így már hat üzem szállíthat sertéshúst Kínába.
Európai Unió
Az Európai Bizottság decemberben megjelent projekciója szerint az EU sertéshústermelésének lassú, de folyamatos növekedése várható 2025-ig. A közösség sertéshústermelése 23,4 millió tonna lehet 2015-ben, csaknem 3 százalékkal emelkedhet a 2014. évihez képest. Az előrevetítés szerint a kibocsátás 23,8 millió tonna körül alakulhat 2025-ben, ami 4,5 százalékkal haladná meg a 2014. évi mennyiséget. Az EU sertéshús-exportja 7,5 százalékkal bővülhet az idei évben az előző évi mennyiséghez képest, és meghaladhatja a 2 millió tonnát. A következő évtizedben a kibocsátáshoz hasonlóan emelkedhet a kivitel, azonban gyorsabb ütemben, és 2025-re az export csaknem 36 százalékos növekedését várják a 2014. évihez képest. A sertéshúsimport 15 ezer tonna körül alakulhat az idén és a következő évben egyaránt. Ezt követően évente 20–23 ezer tonna sertéshús behozatalára számítanak a szakértők. Az EU sertéshúsfogyasztása előreláthatóan nő a következő tíz évben, és 1,6 százalékkal haladhatja meg a 2025. évi mennyiség a 2014. évi volument. A fogyasztás a régi (+1,5 százalék) és az új (+1,9 százalék) tagországokban is bővülhet a vizsgált összehasonlításban.
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 5,8 százalékkal több sertéshúst (2,25 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon 2015 első kilenc hónapjában, mint egy évvel korábban. Az export több mint fele Kínába, Japánba és Hongkongba irányult. Kínába az egy évvel korábbinál 51 százalékkal több uniós sertéshús került január és szeptember között, míg Japánba 17 százalékkal, Hongkongba 33 százalékkal kevesebb. A közösség sertéshúsimportja (25,8 ezer tonna) 1 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a behozatal 59 százaléka Svájcból származott.
Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,32 euró/kg hasított hideg súly volt 2015 novemberében, 6,4 százalékkal csökkent egy év alatt.
A lipcsei árutőzsdén a sertés decemberi határidőre szóló jegyzése csökkent, míg a januári és a februári stagnált 2015 49. hetének közepén az egy héttel korábbihoz viszonyítva.
Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak többsége nem változtatott a sertések átvételi árán 2015 49. hetében. Ugyanakkor a sertésárak átlagosan 8 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos hetének átlagárához képest. A németországi szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára 1,25 euró/kg hasított súly volt a megfigyelt időszakban. A West Fleisch 1,23 euró/kg hasított súly, a Vion 1,19 euró/kg hasított súly, a Danish Crown 1,19 euró/kg hasított súly áron vásárolta a sertéseket a 49. héten.
Magyarország
A KSH adatai alapján Magyarország élősertés-kivi-tele 37 százalékkal esett 2015 első kilenc hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Legfőbb partnereink Románia, Szerbia és Ausztria voltak. A Romániába (–47 százalék), a Szerbiába (–49 százalék) és az Ausztriába (–14 százalék) szállított mennyiség csökkent. Az előző évihez képest a Szlovákiába (–58 százalék) kivitt élő sertés volumene jelentős mértékben esett, ugyanakkor Németországba több mint a kétszeresére nőtt az export. Az élősertés-behozatal 24 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország, Hollandia és Csehország voltak. A Szlovákiából vásárolt sertések mennyisége 58 százalékkal nőtt, Csehországból csaknem a kétszersére emelkedett a behozatal. A Németországból származó élő sertések volumene 1 százalékkal, a Hollandiából származóké 5 százalékkal csökkent.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége több mint 2 százalékkal nőtt, míg értéke 5 százalékkal csökkent a 2015. január–szeptember közötti idő-szakban 2014 első kilenc hónapjához viszonyítva. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Japánba szállítottuk. Olaszországba (–2 százalék) és R-mániába (–14 százalék) mérséklődött a kivitel, ugyan-akkor Japánba 7 százalékkal nőtt. A sertéshúsimport volumene 6,5 százalékkal, értéke 12 százalékkal csökkent. A sertéshús csaknem fele Németországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből nettó importőr, míg sertéshúsból nettó exportőr volt a vizsgált periódusban.
A hazai termelésű vágósertés termelői ára 406 forint/kg hasított súly volt 2015 novemberében, 7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A termékpálya további fázisaiban is mérséklődtek az árak. Az AKI PÁIR adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb 2015 novemberében, mint 2014 azonos hónapjában.
Agrárpolitikai hírek
Egy Győr-Moson-Sopron megyei, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és egy Bács-Kiskun megyei kérődző állományban is kimutatta a Nemzet Élelmiszer-lánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma a kéknyelv-betegséget. Emellett új kitöréseket jelentettek Ausztriában és Szlovéniában, a magyar határhoz közel eső településekről is, ezért az állategészségügyi hatóság megszüntette a megfigyelési területeket és az ország teljes területét egységesen védőkörzetté nyilvánította. Ezzel egy időben bejelentés érkezett az Európai Unió Bizottságához az osztrák állategészségügyi hatóságtól három
ausztriai, a szlovén állategészségügyi hatóságtól pedig egy szlovéniai, a magyar határ mellett lévő területen talált, 4-es szerotípus által okozott kéknyelv-kitörésekről. Az újonnan bejelentett hazai megállapítások miatt a korábban elrendelt védőkörzetet jelentősen módosítani kellett, így a kéknyelv-betegség szempontjából Magyarország teljes területe védőkörzetnek minősül. Ez a változás a belföldi kereskedelem egyszerűsödését hozza magával, mivel az egységes védőkörzeten belül a fogékony állatok szállítása enyhébb feltételek mellett lehetséges, mint a különböző állategészségügyi státuszú védőkörzet és megfigyelési körzet esetén.
forrás:https://sertesinfo.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:947/%C3%89l%C5%91%C3%A1llat+%C3%A9s+h%C3%BAs+2015