márc 21, 2018

Afrikai sertéspestis Magyarország keleti szomszédságában

A magyar-román határtól mintegy 4 km-re afrikai sertéspestist (ASP) diagnosztizált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében. A kitörés miatt néhány újabb magyarországi, határ menti településen is állategészségügyi korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni.

Afrikai sertéspestis Magyarország keleti szomszédságában

 

A romániai Újberek (Bercu Nou; Szatmár megye) településen egy háztáji állományban merült fel az afrikai sertéspestis gyanúja, melyet március 12-én az előzetes laboratóriumi vizsgálatok is megerősítettek. Az érintett gazdaság a magyar-román határtól 4 km-re található. A háztáji gazdaságban tartott 3 hízósertésen az első tünetek március 9-én jelentkeztek (étvágytalanság, fekélyek), két nappal később az egyik sertés elhullott, a másik kettőn hasmenés és a fülek kékes elszíneződése jelentkezett. Március 12-re a második sertés is elhullott. A román állategészségügyi hatóság haladéktalanul meghozta a jogszabályokban előírt intézkedéseket: az utolsó sertést kiirtották, a gazdaságot helyi zárlat alá helyezték és megkezdték a telep fertőtlenítését. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

A 2018 januárjában, Mikola településen megállapított afrikai sertéspestis kitörés miatt elrendelt 3 km-es védőkörzet, valamint 10 km-es megfigyelési körzet területe ezzel módosult, ezáltal a megfigyelési körzet Magyarország területére átnyúló része is.

A magyar állategészségügyi szolgálat haladéktalanul kibővítette az állategészségügyi megfigyelési körzetet: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Méhtelek, Zajta, Rozsály és Tisztaberek települések teljes közigazgatási területe, illetve Kispalád település külterületének egy része került korlátozás alá.

A korlátozás alá vont területen az állatorvosok hamarosan felkeresik a sertéstartókat, hogy számba vegyék és megvizsgálják a sertéseket. Az érintett területen belül tilos a sertések bármilyen célú szállítása. Fontos kiemelni, hogy a sertéstartóknak a gazdaságaikban észlelt minden megbetegedett, vagy elhullott sertésről értesíteniük kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

A betegségről, annak európai terjedéséről és a védekezési lehetőségekről további információk olvashatók a NÉBIH honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis. Ugyanitt megtalálható a korlátozás alá eső magyarországi települések listája, valamint interaktív térkép formájában megtekinthetők az ország különböző kockázati besorolású területei és elérhető az Országos Főállatorvos nemrég megjelent, az afrikai sertéspestis elleni védekezést és a korai felderítést célzó intézkedésekről szóló 1/2018. számú határozata.

(NÉBIH)

márc 21, 2018

Megjelent az afrikai sertéspestis elleni védekezést összefoglaló új főállatorvosi határozat

Egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezési feladatokat az Országos Főállatorvos 2018. március 8-án megjelent 1/2018-as határozata. A határozat célja, hogy az érintettek még hatékonyabban végezhessék el a megelőzést és a korai felismerést szolgáló teendőket. Az új, átfogó dokumentumban meghatározták például a magas-, a közepes- és az alacsony kockázatú területeket és az azokon szükséges intézkedéseket.

Az állatorvosokból, vadászokokból és vadbiológusokból álló ASP Nemzeti Szakértői Bizottság – az elmúlt időszak európai járványhelyzetének változása miatt – javaslatot tett a magas kockázatú terület módosítására, valamint egy közepes és egy alacsony kockázatú terület létrehozására.

A magas kockázatú területen bevezetett intézkedéseket ezentúl már nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ukrajnához közeli területein kell alkalmazni, hanem a megye teljes területén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részében és Hajdú-Bihar megye 5 vadásztársaságának területén is. Ezeken a területeken aktívan keresik például az elhullott vaddisznókat, valamint a hatóság mind az elhullottan talált, mind a kilőtt vaddisznóknál laboratóriumi vizsgálatot végez. További előírás, hogy vaddisznó társasvadászatot csak a megyei főállatorvos előzetes engedélyével lehet tartani, valamint, hogy minden vadfarmot, vadaskertet kettős kerítéssel kell körbevenni. Házi sertéseket csak úgy szabad tartani, ha azok vaddisznóval nem tudnak érintkezni, és az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.

A közepes kockázatú területre – Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye további területei, valamint Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye meghatározott területein – ennél enyhébb intézkedések vonatkoznak. Ugyanakkor, hasonlóan a magas kockázatú területhez, ezeken a részeken is érvényes például, hogy fokozni kell a vaddisznó kocák és malacok kilövését a vaddisznók számának csökkentése érdekében.

Az ország további részein – alacsony kockázatú terület – a megtalált vaddisznó hullák laboratóriumi vizsgálatát és összegyűjtését, majd ártalmatlanítását írja elő a határozat. Emellett az élő vaddisznókat ezekről a területekről sem lehet kivinni, valamint az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.

Az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor esetleges magyarországi megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene. A korai felismerése érdekében hozott intézkedések eredménye attól függ, hogy a sertéstartók és vadászok eleget tesznek-e a bejelentési kötelezettségüknek. Ugyanígy kiemelten fontos hogy a sertéstartók betartsák a moslékkal való etetés tilalmát.

A betegséget nem csak a fertőzött vaddisznók tudják az országba behozni. Az Ukrajnából, Oroszországból származó sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon, ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások.

Az előírásokat részletesen tartalmazó teljes határozat elérhető itt.

(FM Sajtóiroda)

márc 21, 2018

Az áfacsökkentések hatására nőtt a sertéshúsfogyasztás

Mintegy 2,2 kilogrammal nőtt a sertéshúsfogyasztás éves szinten Magyarországon egy emberre vetítve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint annak köszönhetően, hogy 2016 elején a sertéshús, majd ez év január 1-től a sertésbelsőségek, illetve az élelmezési célra szolgáló melléktermékek áfája is csökkent 27-ről 5 százalékra – közölte a földművelésügyi miniszter szombaton, a XII. abádszalóki böllérfesztiválon.

Fazekas Sándor elmondta: 2016 óta, mintegy tíz százalékos növekedés eredményeként, most átlagosan 23-25 kilogramm a sertéshús-fogyasztás. Ez a növekedés összefüggésben van a lakosság jövedelmének, valamint a minimálbérek emelkedésével is- tette hozzá. Megjegyezte: idén január 1-től a halhús áfája is csökkent.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/FM

Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a piac átláthatóbbá tétele hozzájárul az ágazat fehéredéséhez, a feketekereskedelem visszaszorításához. 2010 óta évről-évre nő a költségvetés agrártámogatásokra fordítható összege, és a lehető legnagyobb mértékű támogatást kapják a szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplői. Emellett a korábbi keretösszeg többszörösét fordítja a kormány a baromfi- és sertéságazat támogatására – közölte.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/FM

Magyarország 2010-ben mintegy 50 milliárd forintot fordított saját forrásból a termelők támogatására, amely tartalmazza az összes, nemzeti forrásból eredő agrártámogatást – mondta az agrártárca vezetője, hozzátéve: az elmúlt hét évben ez az összeg megduplázódott, most mintegy 103 milliárd forintot fordítanak erre. Ez mutatja, hogy a kormány elkötelezett a mezőgazdasági termelők, az állattartók megsegítésében – jegyezte meg. Fazekas Sándor elmondta: támogatás hiányában az olcsó, dömpingáras, gyakran bizonytalan eredetű és élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentő importtermékek lennének a magyar piacokon.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/FM

Kitért arra is, hogy a belföldi termelés, az állattartás helyzete stabilizálódott az elmúlt években, a sertéságazat túlélte az sertéspiaci válságot, nőtt az állatlétszám, és a baromfiágazat is talpra állt. Kiemelte: a tejhasznú tehénállomány nem csökkent, a húsmarha-ágazat pedig jelentősen növekedett.

(MTI)

márc 21, 2018

Ismét bővült a Tajvanba exportáló üzemek listája

Újabb 8 baromfi vágóhíd, valamint 1 baromfi- és 2 sertésfeldolgozó üzem kapta meg az exportengedélyt a tajvani Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrzési és Karantén Hivataltól (BAPHIQ). Ezzel 27-re emelkedett azon hazai létesítmények száma, ahonnan termékeket szállíthatnak a kelet-ázsiai térségbe.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) több évi kitartó munkája eredményeképp került sor 2016. november 14-25. között a tajvani Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrzési és Karantén Hivatal, valamint az Élelmiszer és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) közös magyarországi auditjára.

A vizsgálat célja a tajvani exportra jelentkezett magyarországi baromfi- és sertéshúsüzemek export felkészültségének vizsgálata és exportra történő elfogadása volt. A látogatást követően hosszas egyeztetés indult az illetékes hatóságok között. Végül az FM 2018. március 8-án kapta meg a hivatalos tájékoztatást a magyarországi Tajvani Állandó Képviselettő, hogy a BAPHIQ jóváhagyta a 9 baromfi- és 2 sertéshús-feldolgozó létesítményt.

Az engedélyt nyert üzemek között bajai, hajdúböszörményi, kecskeméti, kerekegyházi, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kiskunmajsai, mezőkovácsházi, nyírgelsei, orosházi, pusztamérgesi, szarvasi, szekszárdi, szentesi, tamási és törökszentmiklósi székhelyű vállalkozás is található.

Az engedélyezett üzemek listájának bővülése kiváló lehetőség a baromfiszektor számára, hogy a tavalyi madárinfluenza járvány miatti jelentős exportkiesés után növelhessék az árukivitelből származó bevételeiket.

(FM Sajtóiroda)

márc 4, 2018

Még nagyobb szigorral védené határainkat a NÉBIH

Az afrikai sertéspestisjárvány Európa-szerte egyre gyorsabban terjed

A jelenleg érvényesnél is szigorúbb intézkedések várhatók annak érdekében, hogy az afrikai sertéspestis elkerülje hazánkat. Az országos főállatorvos határozata jelentősen kiterjeszti a magas és a közepes kockázati besorolás határát.

Hamarosan új országos főállatorvosi határozat jelenik meg az afrikai sertéspestis elleni védekezéssel kapcsolatban – tudta meg a Magyar Idők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lapunkkal közölte: az új határozat kiadása rövid időn belül várható, célja a vírus magyarországi megjelenésének megelőzése.

A korlátozó intézkedések főként a vaddisznókra és a külföldi hústermékekre vonatkoznak majd, hiszen a vírus a legkönnyebben a vadállatokkal vagy fertőzött étellel kerülhet be az országba. Ez utóbbi miatt a gyorsforgalmi utak és főutak mentén, vonat- és buszpályaudvarokon, kamionparkolókban összegyűjtött hulladék megsemmisítésére az ország egész területén fokozottan ügyelniük kell az üzemeltetőknek.

A szigorításra nagy szükség van, a járvány ugyanis hónapok óta ostrom alatt tartja határainkat. A helyzet 2017 januárja óta egész Európában tovább romlott, a betegség Romániá­ban, a Moldovai Köztársaságban és Csehországban is felütötte a fejét. A hatóság munkacsoportja ezért újra kijelölte azokat a területeket, ahol alacsony, közepes, illetve magas a betegség megjelenésének a kockázata. A Nébih tájékoztatása szerint az új határozattal ez utóbbi két kategória lényegesen bővül.

A magas kockázatú területeken nem kell nagyobb változásra számítani, az elhullott vaddisznókat továbbra is állami forrásból finanszírozva, szervezett keretek között keresik majd, a tetemeket pedig ártalmatlanítják. Minden kilőtt egyeden kötelező virológiai vizsgálatot elvégezni, mielőtt a vadászok felhasználnák a testet, a kilőtt állatok zsigereit össze kell gyűjteni, majd ártalmatlanítani szükséges. A szabadtéri társas vaddisznó vadászathoz a megyei főállatorvos engedélyére lesz szükség.

A hatóság előírásai szerint ezeken a területeken a vaddisznóállomány ritkítása érdekében fokozni kell a kocák és az egy év alatti malacok kilövését. Az élő vaddisznók szállításának szabályai az egész országban – de a terület kockázati kategóriájának megfelelően – szigorodnak. A házisertések esetében a cél továbbra is az, hogy az állatok ne kerüljenek kapcsolatba a kór terjesztéséért felelős vaddisznókkal.

Kültéri sertéstartás ezért ezentúl is csak akkor engedélyezett, ha a telepet kettős kerítéssel védik az esetleges betolakodók ellen. Az állategészségügyi szolgálat szakemberei a magas kockázatú területen továbbra is évente felkeresnek minden sertéstartó helyet, ahol többek között a telepek járványvédelmi zártságát is ellenőrzik.

A Nébih szerint jelentősebb változás a közepes kockázatú területeken várható. Az új határozat ugyanis itt is bevezeti a magas kockázatú területen érvényes intézkedések többségét. Annyi könnyebbséget kapnak az itt működő vadgazdálkodók, hogy az egészséges kilőtt vaddisznók esetében csak a mintavétel lesz kötelező, a test felhasználásával nem kell megvárni a vizsgálat eredményét.

Lényeges különbség az is, hogy a társas vadászat megtartásához nem szükséges a megyei főállatorvos engedélye, az állategészségügyi szolgálat munkatársainak pedig nem kell minden évben felkeresniük a sertéstartókat. Az alacsony kockázatú területeken az egészséges kilőtt vaddisznók esetében a mintavétel és a virológiai vizsgálat az új határozat kiadásával befejeződik, ezeken a területeken csak az elhullott és rendellenesen viselkedő vaddisznók vizsgálata lesz kötelező.

Kockázati besorolástól függetlenül az egész országban továbbra is végre kell hajtani a múlt évben megjelent főállatorvosi határozat pontjait, a sertéstartóknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a járványvédelmi előírások betartására. Az illetékes járási hivatalok ezért azt is szigorúan megvizsgálják, hogy a telepeken betartják-­e a moslék etetésére vonatkozó tilalmat a gazdálkodók.

Az afrikai sertéspestis komoly veszélyt jelent a hazai sertéságazatra, bár a szakemberek szerint az állományban nem jelentene nagyobb visszaesést a vírus megjelenése, a járvány gazdasági hatásai ugyanakkor igencsak érzékenyen érinthetik az ágazat szereplőit.

Forrás: NÉBIH

feb 25, 2018

Agrárpolitikai hírek

Február 19-től a Vidékfejlesztési Program keretében állattartó épületek energiahatékonyságát javító korszerűsítésre, felújításra és megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is lehet pályázni. A felhívás alapvető célja a gazdaságok és feldolgozó üzemek versenyképességének javítása új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatása révén. A felhívás több területen kíván hozzájárulni a mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek versenyképességének növeléséhez. A támogatási kérelmek benyújtására 2018. február 19-től van lehetőség.

A pályázatok első benyújtási határnapja: 2018. március 19.

A vissza nem térítendő támogatás összege egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 1 milliárd forint.

Forrás : Élőállat és Hús 2018.3.szám

szept 25, 2017

Fazekas: a sertéságazat a mezőgazdaság stratégiai részterülete

szept 4, 2017

Agrárpolitikai hírek

  • Az ukrán-magyar határ melletti, ukrán oldalon lévő Tiszaújlakon működő sertéstelepen augusztus 28-án 10 állat hullott el afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben. Folyamatosan ellenőrzik az Ukrajnából Magyarországra beérkező húskészítményeket, az országba belépő járműveket a határátkelőhelyeken fertőtlenítik, ugyanis a fertőzött vaddisznók és házisertések illegális szállítása okozhatja a legnagyobb problémákat. A járványhelyzet alakulásának függvényében további rendelkezéseket is elrendelhet Magyarország az ukrán határ mentén.
  • Az állategészségügyi szolgálat munkatársai felkeresték a legveszélyeztetettebb sertéstartó gazdaságokat, folyamatosan ellenőrzik a telepek járványvédelmi zártságát, különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra, elrendelték a telep és az istállók bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve folyamatosan ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását is. Egyúttal tájékoztatást adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.
  • Ebben a térségben a kültéren tartott sertésállományok tartási helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében. Ellenkező esetben a kültéri tartást meg kell tiltani. Ezen kívül ajánlott a termőföldről származó gabona 30 napos, illetve az almozásra használt szalma 90 napos tárolása felhasználás előtt.

Ezeket az intézkedéseket augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye román határ menti 10 kilométeres körzetében található településekre és vadgazdálkodási egységekre is kiterjesztették

Forrás:  Nébih.

szept 4, 2017

Agrárpolitikai hírek

A román kormány kiemelt állategészségügyi kockázatú védelmi övezetté nyilvánította szerdán az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal szomszédos határsávot húsz kilométeres mélységben, megelőzendő, hogy újabb állatokat fertőzzőn meg az országban az afrikai sertéspestis. A román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság augusztus elsején jelentette, hogy megjelent az afrikai sertéspestis a magyar–román határ közelében levő Szatmárnémeti szélén, két szomszédos háztáji gazdaságban. A feltételezhetően ukrajnai állati eredetű termékektől megfertőződött hét állatot leölték, majd elégették. A bukaresti kormány határozatában – a kór romániai megjelenésére és az afrikai sertéspestis ukrajnai, illetve moldovai terjedésére hivatkozva – felhatalmazta az illetékes hatóságokat a vaddisznók ritkítására. A kormány közleménye szerint járványügyi szempontból az lenne a „kívánatos”, ha a vaddisznók sűrűsége nem haladná meg a 0,5 egyedet négyzetkilométerenként. Az állategészségügyi hatóságnak ugyanakkor nyolc hordozható kemencét vásárolnak a feláldozandó állatok elégetésére. Geronimo Branescu, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság elnöke nemrég úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, hogy Romániát „harapófogóba szorította” az afrikai sertéspestis, hiszen a vírus megjelent már Moldovában és Ukrajnában is.

Románia tizenhárom évi embargó után, tavaly októbertől kezdhetett újból szállítani élő sertést és feldolgozott húsárut az Európai Unióba, májusban pedig sertéspestismentes országgá nyilvánította az állategészségügyi világszervezet is, így az amerikai, a kanadai, a mexikói, a japán és a dél-koreai exportlehetőség is megnyílt. Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat már az afrikai sertéspestis romániai megjelenése másnapján közölte: ideiglenes korlátozást vezetett be a Romániából származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek bevitelére.

Forrás : Agrárgazdasági Kutató Intézet 

aug 7, 2017

Az oroszok nem kockáztatnak: sertésembargó sújtja Romániát

Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat nem habozott sokat. Amint kiderült, hogy sertéspestis van Romániában, bejelentették az embargót. Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat ideiglenes korlátozást vezetett be a Romániából származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek bevitelére, miután Romániában megjelent az afrikai sertéspestis két háztáji gazdaságban.

A Rosszelhoznadzor szerda esti rendeltét követően minden ilyen szállítmányt visszafordítanak az orosz határokról, attól függetlenül, mikor indították útnak azokat. A szakhatóság harmadik országokba irányuló romániai élő sertés, vagy sertéshús-szállítmányok áthaladását sem engedélyezi Oroszország területén. A román hatóságok kedden közölték, hogy afrikai sertéspestis fertőzőgócot azonosítottak a magyar-román határ közelében levő Szatmárnémeti mellett, két szomszédos háztáji gazdaságban – közölte kedden a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság. A feltételezhetően ukrajnai állati eredetű termékektől megfertőződött hét állatot leölték, majd elégették. Bár a betegség emberekre nem veszélyes, a gazdaságokban komoly károkat okozhat – Fotó: Shutterstock Geronimo Branescu, a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság elnöke az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: Romániát 13 év után májusban nyilvánította ismét sertéspestismentes országgá az állategészségügyi világszervezet és ezen a tényen nem változtat az afrikai sertéspestis megjelenése, mert szerinte két különböző betegségről van szó. Egyik kór sem jelent veszélyt az emberekre, sem azokra, akik kontaktusba kerülnek a beteg állatokkal, sem azokra, akik esznek húsából – jegyezte meg a román szakhatóság elnöke.

 

Forrás: 2017. augusztus 03., 12:19|MTI