dec 8, 2016

Baromfi- és sertéstartók, itt vannak a határidők!

A 2017-es támogatási évre 2016. december 7. és 2016. december 31. között kell benyújtani a baromfi és a sertés állatjóléti támogatási kérelmeket.

A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet, illetve a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet alapján a kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes – megyei kirendeltségéhez kell beadni. Figyelemmel arra, hogy 2016. december 31. munkaszüneti nap, a kérelmeket még 2017. január 2-án is postára lehet adni.

Fontos, hogy a 2017-es támogatási évben csak az jogosult támogatás igénybevételére, aki rendelkezik elfogadott támogatási kérelemmel.

Az alkalmazandó nyomtatványok a baromfi állatjóléti támogatás igénybevételéhez a 155/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény, a sertés állatjóléti támogatás igénybevételéhez a 154/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény mellékleteként találhatóak meg. A Tájékoztatók (baromfi, sertés) között a nyomtatványok helyes kitöltését, értelmezését elősegítő segédletek is elérhetőek.

A hiánytalanul kitöltött, aláírt támogatási kérelmeket mindkét intézkedés esetében a fent leírt határidőig be kell nyújtani, abban az esetben is, ha nem állnak rendelkezésre a támogatási kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok, tekintettel arra, hogy azok hiánypótlás keretében pótolhatóak, azonban az elkésett kérelmeket az MVH-nak el kell utasítania.

Forrás: MVH

nov 27, 2016

Tovább húzódhat az orosz élelmiszerembargó feloldása

Moszkva a lehető legtovább el fogja húzni az uniós országokkal szemben bevezetett élelmiszerembargó feloldását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában.

 

Tovább húzódhat az orosz élelmiszerembargó feloldása

Putyin az Összoroszországi Népfront fórumán, egy kalinyingrádi agrárvállalkozó felvetésére válaszolva mondta ezt. Viktor Gofman, aki a jelek szerint állattenyésztéssel foglalkozik, azt kérte az elnöktől, hogy az orosz vezetés “semmiképp” se törölje el a “szankciókat”, rámutatva, hogy ezektől Oroszországban sokan függenek és sokan profitálnak belőlük. Elmondta, hogy maga is beszállítója egy német húsipari vállalatnak.

“Értem. Megsúghatom: a lehető legtovább el fogjuk ezt húzni” – jelentette ki tévékamerák előtt Vlagyimir Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország az élelmiszer-behozatal korlátozását nem “szankcióknak”, hanem ellenlépéseknek tekinti.

Putyin hangoztatta, hogy az orosz termelők érdekeltek abban, hogy a jelenlegi helyzet minél tovább eltartson. Rámutatott ugyanakkor: a fogyasztó abban érdekelt, hogy jó minőségű termékekhez a lehető legalacsonyabb áron jusson hozzá, ezért szükség van a versenyhelyzetre.

Oroszország, válaszul az ukrán válság miatt bevezetett nyugati szankciókra, 2014. augusztus 7-én hirdette meg az élelmiszerembargót, amelyet Moszkva idén augusztusban 2017. december 17-ig meghosszabbított. A zárlat az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából, Kanadából, Albániából, Montenegróból, Izlandból, Liechtensteinből és Ukrajnából származó termékekre terjed ki.

Alekszandr Tkacsov orosz mezőgazdasági miniszter szeptemberben a behozatali korlátozás öt évvel való meghosszabbítását javasolta. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy az embargó feloldása esetén az orosz agrárpiac nem omlik majd össze, mert az ágazat versenyképessé vált.

Az embargó (a konzervek kivételével) megtiltotta a csirke-, sertés- és marhahús, a tejtermékek, az élő, hűtött és fagyasztott hal, a mogyorófélék, a zöldség és gyümölcs, valamint a só bevitelét Oroszországba. A korlátozás alól mentesülnek a bioaktív adalékok, a sport-, gyermek- és egészségügyi élelmiszerek, beleértve a laktózmentes termékeket, a lazac- és pisztráng-, kagyló- és osztrigaivadékot, valamint a vetni és ültetni való burgonyát, hagymát, cukorrépát és borsót.

Az orosz gazdaságfejlesztési tárca augusztusban közölte, hogy számításai szerint a szankciópolitikai szembenállás Oroszországgal az Európai Uniónak évi 40-50 milliárd dolláros veszteséget okoz, ami mintegy 0,4 százaléka az unió GDP-jének.

MTI

nov 16, 2016

Agrárpolitikai hírek

Megkezdődhet a magyar mangalicahús exportja az Amerikai Egyesült Államokba. A szállítás és a hozzá kapcsolódó gasztronómiai bemutatók a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szervezésében valósulnak meg. Az elmúlt 6-7 évben Ázsiában egyre több mangalicát vásároltak, most pedig az amerikai piac is megnyílhat a mangalicahús előtt, és ott is a prémiumtermékek közé kerülhet – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Már kiérkezett az Egyesült Államokba az első friss, 60 kilogramm fagyasztott nyers húst tartalmazó magyar szállítmány, amit egyelőre gasztronómiai bemutatókon használnak fel. A hús az Olmos-Tóth Kft. tenyésztéséből származik, a mangalicákat a Pick Szeged Zrt. vágta le, mivel ez a cég rendelkezik a szükséges amerikai exportengedélyekkel. Magyarországon 9,5 ezer mangalicakoca van és mintegy 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret házaknál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon, ám az egyesület szeretné az utóbbi számot legalább 30 ezerre növelni. Az új piacok keresését az orosz embargó negatív hatása is ösztönzi. A vágóhídon levágott hízók mintegy 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, de jelentős vásárló Németország, Svédország és Anglia, továbbá az ázsiai országok, Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan is. A tenyésztők árbevétele éves szinten mintegy 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 2530 százalékot tesz ki, de a kivitel arányát is növelni akarja az egyesület.

 

Forrás:  https://sertesinfo.aki.gov.hu/

 

nov 3, 2016

Agrárpolitikai hírek

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kamat- és költségmentes hitelt biztosít a kedvezőtlen piaci helyzetben lévő tej- és sertéságazat vállalkozásai részére, így az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódóan kiemelt támogatást vehetnek igénybe a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó kis- és középvállalkozások. Az FM által biztosított támogatás mértéke 100 százalékos kamat- és kezességi díjtámogatás, valamint a regisztrációs díj, a fedezetek egy alkalommal történő értékbecslésének költsége, az egyszeri közjegyzői díj, a hitel teljes futamidejére megfizetett bírálati díj, továbbá a kezelési költség együttes öszszegének 100 százalékára vonatkozó költségtámogatás. A támogatás a 2016. december 31-ig benyújtott hitelkérelmek alapján megkötött, legfeljebb egyéves futamidejű, állategységenként legfeljebb 500 ezer forint, öszszesen legfeljebb 50 millió forint összegű új hitelszerződésekhez vehető igénybe.

Forrás: https://sertesinfo.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:1008

szept 28, 2016

A kínai export miatt drágul a sertéshús

Két évvel ezelőtti szintre tért vissza az élő sertés felvásárlási ára, jelenleg Magyarországon több mint 400 forintot adnak kilónként az élő sértésért, pár hónappal ezelőtt 100 forinttal alacsonyabb volt ez az összeg.

„Az év első felére meredek csökkenés volt jellemző, de ez nem elszigetelt, magyarországi jelenség volt, hanem az egész Európai Uniót érintette” – mondta a folyamatról Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a mostani magasabb felvásárlási árak nem nevezhetők magasnak, ezért nem is számítanak meglepőnek, inkább az elmúlt másfél-két évre volt jellemző a piaci zavar.

A tenyésztők egy része csökkentette vagy felszámolta a sertésállományát

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kínára cserélték Oroszországot

Az uniós és a magyarországi élősertés-kivitelre a közelmúltban a legnagyobb hatással az orosz piac megszűnése volt. Oroszország először a sertéspestisre hivatkozva az egész unióból leállította a behozatalt, majd ezt tovább fokozta az élelmiszer-embargó.

Az EU sertéshús-kivitelének mintegy negyedét az orosz piac tette ki, amelynek kiesése túlkínálatot és zuhanó árakat hozott. Magyarországon kevésbé volt jelentős az oroszországi export, de mivel a sertésárak szorosan követik az uniós, főleg a német tarifákat, az árváltozás minket sem került el. A javulást az első félév második felében beindult kínai export hozta meg, ennek hatására nőttek a felvásárlási árak.

A fellendülést megelőző, nem ritkán önköltség alatti árakra az ágazat szereplői kétféleképpen válaszoltak. Egyesek megpróbálták máshová eladni a sertéshúst, és ez többnyire sikerült is: a kieső orosz mennyiséget távol-keleti piacok vették át, Magyarország esetében leginkább a japán és a kínai értékesítés nőtt. Másfelől a tenyésztők egy része az állomány csökkentésével vagy felszámolásával reagált, ami számokon is látszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban 3,025 millió sertés volt Magyarországon, ami 100 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Jó, ha idén nem lesz ráfizetés

„Bár a folyamat nem örvendetes, ez önmagában nem igazán jelentős változás, sokkal súlyosabb fejlemény, hogy egy év alatt tíz százalékkal csökkent a kocák állománya” – mondta Éder Tamás. Igaz, az anyaállatok számának visszaesése nem feltétlenül jelent ugyanekkora csökkenést a hízók számában, de így is szükség lesz egy-másfél évre, hogy a kiesést pótolni tudják.

A hazai sertésállomány csökkenése nem jelentős, de a kocák száma 10 százalékkal lett kevesebb egy év alatt

Forrás: MTI/Balázs Attila

Menczel Lászlóné szerint a kínai kereslet tartósnak ígérkezik. De ha az év további részében meg is marad a lendület, csak annyit jelent a sertéstenyésztőknek, hogy nem lesz ráfizetéses az üzlet, és ellensúlyozni tudják az év első felében elkönyvelt mínuszokat. Noha a jelenlegi árak 10-15 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőttiekhez képest,

ahhoz, hogy a sertéstartási kedv számottevően javuljon, hosszabb távon is nyereséggel kecsegetető feltételek kellenek.

Éder Tamás hozzátette, valószínűleg a legrosszabb hatékonysággal dolgozó tenyésztők estek ki az elmúlt időszakban, és a jobbak maradtak. A javuló kilátások miatt lehetséges, hogy ők újabb kocákat állítanak be a tenyésztésbe, és az uniós sertéstelep-fejlesztési támogatások miatt is valószínű, hogy a következő időszakban gyarapodni fog a hazai sertésállomány. Akkora növekedés viszont nem várható, hogy teljesüljön a kormány célja, miszerint 2020-ra megdupláznák, azaz 6 millióra növelnék a sertések számát.

A fogyasztói árak is magasabbak lesznek

A felvásárlási ár emelkedése a fogyasztók szempontjából sem közömbös, a boltokban és a hentesnél is többet kell fizetni a sertéshúsért. Az év eleji áfacsökkentést a kereskedők átadták a fogyasztóknak, ráadásul ehhez alacsony felvásárlási árak társultak. A terméktanács főtitkára szerint jelenleg 10 százalékkal magasabb a sertéshús fogyasztói ára, mint az év elején volt, vagyis mérséklődött az áfacsökkentés hatása. Igaz, még mindig kedvezőbbek az árak, mint tavaly decemberben voltak. Éder Tamás „szolidan emelkedő” fogyasztói árakra számít a jövőben a tőkehúsok és a húskészítmények terén, bár az élősertés magasabb felvásárlási ára pár hónapos csúszással jelenik meg a kiskereskedelemben.

 

Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20160927-szaz-forinttal-nott-az-elo-sertes-felvasarlasi-ara.html

 

szept 23, 2016

Agrárpolitikai hírek

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hízósertés állatjóléti támogatási kerete idén és jövőre is mintegy 9 milliárd forint, míg a tenyészkocatartás támogatására 8,6 milliárd forintos összeghez juthatnak hozzá a gazdák

szept 23, 2016

Agrárpolitikai hírek

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 77/2016. (VIII. 23.) számú közleménye alapján a sertéságazati stratégiai intézkedések keretében a törzstenyészetek fejlesztését szolgáló mezőgazdasági csekély öszszegű támogatás igényelhető tenyészsertés és szaporítóanyag, a teljesítményvizsgálat és törzskönyvezés végzéséhez szükséges eszközök, a törzskönyvi rendszer használatára alkalmas számítógépes konfiguráció, a sertés mesterséges termékenyítéshez szükséges laboratóriumi
eszközök, álltagyógyászati eszközök és az állatjóléti státus javítását szolgáló egyéb eszközök, berendezések beszerzéséhez. A 2016. évre rendelkezésre álló forrás 30 millió forint. A támogatási kérelmet 2016. szeptember 1. és 30. között lehet benyújtani

aug 30, 2016

Jogtalan orosz sertéshús embargó

Az Európai Uniót sújtó, orosz sertésimport tilalom nem a vonatkozó nemzetközi jogszabályokon alapult – állapította meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). DE az öröm korai, az oroszoknak hatvan napjuk van fellebbezni.

Oroszország 2014 elején tiltotta meg az Európai Unióból származó élő sertések, friss disznóhús és az abból készült termékek bevitelét az orosz-fehérorosz-kazah vámunió teljes területére. Az intézkedés hátterében az afrikai sertéspestisnek az EU Fehéroroszországgal határos területein történt szórványos előfordulása áll. A vámunió azóta kibővült Örményországgal és Kirgizisztánnal.

Az Európai Unió moszkvai képviseletének adatai szerint az orosz importtilalommal az uniós kivitel majdnem 25 százaléka esett ki. A magyar sertéságazat is megérezte a döntés negatív hatásait, ugyanis mi is nagy mennyiségben szállítottunk friss sertéshúst, valamint sertéshúsból készült termékeket a vámuniós piacra. Az ügyben érintett termékek többségének kereskedelme továbbra is korlátozott.

60 napig fellebbezhetnek az oroszok (Fotó: Shutterstock)

                                 60 napig fellebbezhetnek az oroszok (Fotó: Shutterstock)

A WTO vitarendezési eljárásában megállapította, hogy az orosz intézkedés nem a vonatkozó nemzetközi normákon alapul. Sérti a WTO állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló, úgynevezett SPS megállapodását. A tilalom nem veszi figyelembe a regionalizáció elvét. Ennek alapján ugyanis lehetőség van a kereskedelem folytatására egy ország betegségektől elismerten mentes területeiről még akkor is, ha az ország többi részének állategészségügyi státusza nem kedvező. A testület kiemelte, hogy a WTO-tagok kizárólag a WTO szabályainak megfelelően korlátozhatják a behozatalt állategészségügyi okokra hivatkozva. Az Európai Unió rendelkezik a világ egyik leghatékonyabb állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszerével, amely szigorú kockázatelemzésen- és kezelésen alapszik.

A testület jelentése ellen 60 napon belül lehet fellebbezni. Amennyiben az említett határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést, a testület a jelentést elfogadja, és Oroszország köteles eleget tenni az ajánlásnak.

 

forrás: http://www.magro.hu/agrarhirek/aktualis-agrarhirek/jogtalan-orosz-serteshus-embargo/

aug 30, 2016

Új célpontokat találtak a magyar húsnak

A távol-keleti export átveszi a kiesett orosz piac szerepét, és az alacsony felvásárlási árak is segítettek a feldolgozócégeknek. A vihar elmúltával azonban újra előkerülnek a régi problémák.

Új exportcélpontokat talált az uniós húsipar azt követően, hogy Moszkva tilalmak sorát vezette be az elmúlt két évben, válaszul az Ukrajna miatti EU-szankciókra. „Az orosz embargó kezdete óta eltelt időszakban az Európai Unió húsipari szereplői sikerrel találták meg az alternatív értékesítési lehetőségeket” – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: elsősorban a távol-keleti országokba irányuló európai export ugrott meg. „Ezzel sikerült kiváltani az orosz piacokat, az Európai Unió harmadik országokba jutó sertéshúsexportja olyannyira megnőtt Ázsia irányába, hogy mára a kivitel mintegy háromnegyede a Távol-Kelethez köthető” – tette hozzá Éder Tamás. Az új célpontok között szerepel Kína, Japán, Vietnam és Dél-Korea is.

Mindez könnyebbséget jelent a magyar húságazatnak is, amely korábban közvetett okok miatt szenvedett az embargótól – a nyugati húsfelesleg ugyanis a hazai piacokon jelent meg nagy tömegben. A legnagyobb hazai húsipari szereplők szintén kivették a részüket az ázsiai felfutásból, és mára a korábbiaknál több árut szállítanak a Távol-Keletre. A közelmúltban több magyar húsipari cég kapott kínai exportengedélyt, a harmadik országba irányuló magyar tőkehúskivitel egyik legfontosabb célországa pedig ma már Japán. Az Ázsia felé forduló cégek között van a Pick, a Hungary-Meat, a Gyulahús Kft., valamint részben a Pápai Hús 1913 Kft. is.

 

Az oroszok után a távol-keleti országokra koncentrálnak a hazai húsipari cégek. fotó: MW

Az EU nyugati tagállamai által sok esetben nyomott áron ideszállított árufelesleg mérséklődése, valamint az élénkülő ázsiai export mellett még egy tényező a hazai húscégek kezére játszott az elmúlt időszakban. Az orosz tilalom nyomán feleslegessé váló sertéstömeg miatt az élőállat felvásárlási ára nagyot zuhant az elmúlt egy-másfél évben, az idei év első három hónapjában pedig mélypontra került, alig érte el a kilónként 300 forintot. A katasztrofális árszint mellett a leghatékonyabb sertéstartók is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ám ami rossz hír a hizlalóknak, az megkönnyebbülés volt a feldolgozóknak: az olcsó alapanyag a rossz állapotban lévő és az embargó miatt is szenvedő húsipar helyzetét érdemben tudta javítani.

Az ázsiai export élénkülésével és az uniós termelés normalizálódásával a közösség sertéspiaca is lassan rendeződik, az élőállatok felvásárlási ára pedig újra 400 forint felett van. Ez már nyereséget jelent a termelőknél, az uniós szinthez képest lemaradó hazai húsiparban viszont újra felszínre hozhatja a korábbi problémákat.

 forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/uj-celpontokat-talaltak-a-magyar-husnak-474641
 
 
aug 7, 2016

Agrárpolitikai hírek

A Miniszterelnökség felfüggeszti a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati felhívásait; a pályázatok felfüggesztéséről az Irányító Hatóság döntött amiatt, hogy kimerültek a rendelkezésre álló források – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. Az egyenként mintegy 20 milliárd forint keretösszegű pályázatokra a mezőgazdasági termelők május közepétől nyújthatták be támogatási kérelmeiket. A rendkívül népszerű pályázatok forrásaira eddig együttesen mintegy háromszoros támogatási igény érkezett be, ezért az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forráskeret kimerülése miatt július 20-án tájékoztatta a
pályázókat, hogy a kérelmek benyújtását felfüggeszti. Az Irányító Hatóság döntése értelmében a kérelmek benyújtására a felfüggesztésről szóló közlemény megjelenését követő harmadik napig, vagyis július 22-én 23 óra 59 percig volt lehetőség. A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy részletesen tájékozódjanak, a felfüggesztésről szóló közlemények megtalálhatóak a www.szechenyi2020.hu című honlapon. Az Irányító Hatóság a juh- és kecsketartó telepek, valamint az általános állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati felhívásokat nem függeszti fel, azokra továbbra is várja a támogatási kérelmeket – hangsúlyozza a közlemény.

forrás: https://sertesinfo.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:1008